2013. március 28., csütörtök

Húsvét hagyománya, története, ünnepe

Az ünnep eredete

Idén március 27-én volt a hónap teliholdja. Ez önmagában nem is olyan érdekes információ, hiszen holdtölte minden egyes hónapban van. Ez a telihold mégis különleges, mert a rá következő vasárnap húsvét vasárnapja, amikor is kezdetét veszi a húsvét. A keresztények ekkor Jézus kereszthalálát (nagypéntek) és feltámadását (húsvétvasárnap) ünneplik. A húsvétot megelőzi a 40 napos böjt, amikor Jézus a sivatagban böjtölt.

Ez az ünnep ún. „vándorünnep”, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség utáni első vasárnap, húsvét vasárnapja. Ez azt jelenti, hogy március 22. és április 25. közé esik, idén március 31-re. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei szintén az újjászületés és a természet ébredése.
A húsvét héber neve „pészah”, ez az elkerülés és kivonulás ünnepe. A bibliai tíz csapás közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, mely izrael fiait elkerülte, mert házaikat megjelölték a bárány vérével. Ez után a fáraó elengedte a rabszolgaként tartott zsidókat, és szabadon távozhattak, kivonulhattak Egyiptomból. A húsvéti bárány motívumát a keresztények is átvették: Jézus a bárány, aki vérével megváltja az emberiséget vétkeitől. A húsvéti bárány szerepe Magyarországon egyre csökken, de a mediterrán országokban, ahol a gasztronómiában hagyománya van a birka és bárányhúsnak, húsvétkor a lakoma elengedhetetlen részét képezi. Magyarországon a bárányt felváltotta a húsvéti sonka.

Nyuszi, tojás, locsolás
Mindenki számára legismertebb talán a húsvéti locsolkodás. Eredete a pogány időkig nyúlik vissza, amikor is megvesszőzték vagy meglocsolták a lányokat friss vízzel, hogy így maradjanak, üdék, és termékenyek. Cserébe leginkább tojást illik adni, amit a fiúknak érdemes eltenni, majd bizonyos idő után megnézni. Az a tojás, amelyik az idő múltával a legszebb marad, mutatja a lány szerelmének tartósságát. A tojásfestés szokását az Európába visszatérő keresztes lovagok hozták magukkal, de eredete egészen a perzsa időkig nyúlik vissza. Ők használtak először a tavasz megünneplésére színezett tojásokat. Érdekes, hogy a tojás újjászületést és termékenységet szimbolizáló motívumait azon északi népeknél is megfigyelhetjük, akiknél hagyományosan nem jellemző a baromfitartás. Ők tavasz érkeztekor az erdőben fészkelő madarak tojásait gyűjtötték össze.
Húsvét elmaradhatatlan része a húsvéti nyúl, szerepe szintén az újjászületés szimbolizálása. Az egyik vízözönnel kapcsolatos történetben olvashatjuk, hogy nyúl mentette meg az állatokat, amikor Noé bárkája léket kapott, mégpedig úgy, hogy betömte azt a farkával, ezáltal minden állat megmenekült.

Húsvéti babonák
  • Nagypénteken tilos volt kenyeret sütni, mert féltek, hogy kővé válik. 
  • Tilos volt az állatokkal foglalkozni, és mosni, mert aki az így mosott ruhát viselte, villám sújtotta. 
  • Aki aznap még hajnal előtt friss vízzel mosakodott, elkerülték a betegségek. 
  • A húsvéti ételek maradékainak az emberek varázserőt tulajdonítottak. A húsvétvasárnap megáldott kalács morzsáit a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, a sonka csontját a gyümölcsfákra aggatták, bőséges termés reményében. 
  • Ahhoz, hogy egész évben szerencsénk legyen, húsvétkor feltétlenül új ruhát kell viselnünk.




Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll!

Nincsenek megjegyzések: