Az előző cikkemet
ezekkel a sorokkal kezdtem: „Minden problémának, nehézségnek, vagy betegségnek,
ami az életben kialakul, célja van. Az a célja, hogy megtanítson valamire.
Ráébresszen valamire, aminek eddig még nem voltunk a tudatában, így általa
teljesebbé, egész(séges)ebbé válhassunk.”
Az olvasók többsége
számára ez bizonyára nem új információ, de vajon mi a jelentősége, és hogyan
tudja a saját haszára fordítani, aki ennek tudatában van?
Most éppen az
allergiaszezon kellős közepén járunk, és a médiából egész nyáron azt
hallhatjuk, hogyan növekszik az allergiások száma évről évre.
Amikor megkérdezek
egy allergiást, hogy mi zavarja, akkor a legtöbb esetben a következő választ
adja:
„Tüsszögök, az
orrom folyik és eldugul, nem kapok levegőt, viszket a szemem (tehát dörzsölöm, ami
ezért könnyezik), stb.” Az allergia nagyjából ezeknek a tüneteknek az
összesége. Az illetőt nem az allergia zavarja, hanem azok a tünetek, melyekkel
jár, illetve az, hogy nem tud nyugodtan élvezni egy mozit, egy bulit, egy
randit, vagy más, normális esetben kellemesnek ígérkező időtöltést. Feszült,
sőt haragos, tehetetlen, szégyelli magát, csalódott, stb.
Egy fiatal lány,
aki allergiás tünetekkel keresett fel, a következő történetet mesélte el arról,
ahogy a „betegsége” kezdetét vette:
Néhány évvel
korábban egy kellemes nyári napon vidám, feldobott hangulatban kerékpározni
indult. Hetek óta szinte állandóan a „föld felett 20 cm-rel lebegett”, mert a barátja
megkérte a kezét. Az esküvő előkészüleitei foglalták le minden szabadidejét.
Ezen a napon is szinte csak ez járt fejében, és úgy gondolta, hogy
kerékpározással vezeti le a tomboló energiát. Éppen egy repceföld mellet
kerekezett, amikor csörgött a telefonja. Megállt a beszélgetéshez, és örömmel
vette fel, mert a vőlegénye hívta. Annál nagyobb volt a csalódással vegyes megdöbbenése,
és meglepődése, amikor hallotta, hogy azért hívja, mert meggondolta magát. Még
élni akart, nem pedig lekötni magát. A lány ettől kezdve allergiás lett a repce
pollenjére.
Az emberi elmének
természetes reakciója az, ami ilyenkor történik: érzelmi sokk és ezzel
egyidőben egy érzékszervi inger éri. A kettőt összeköti és innentől kezdve a
repce illatára (pollenjére) mindig ugyanazzal a reakcióval válaszol. A pollen
ki fogja váltani ugyanazokat a tüneteket a jövőben mindaddig, amíg a kiinduló
szituációban megbúvó érzelmeket fel nem dolgozza.
Hipnózisban az
allergia kezelésénél is az elmének ugyanezt a képességét használom. Az allergia
tünetei arra konfliktusra hívják fel a figyelmet, mely megoldatlan maradt az
életében. Lehet ugyan, hogy elmúlt, de attól még megoldatlan maradt. Amikor
hipnózisban sikerül megoldani a konfliktust, megtörténik egyben a belső
felismerés, és változás is. Ezzel a továbbiakban feleslegessé válik a tünet. És
ezért az allergia elmúlik.
Loós Balázs
A témához kapcsolódó további cikkek:
Bevezetés a hipnózisba 1. rész
Bevezetés a hipnózisba 2. rész
Bevezetés a hipnózisba 3. rész
Bevezetés a hipnózisba 4. rész
foto:Freedigitalphotos.net/"Young Girl Blowing Nose" by David Castillo Dominici
Bevezetés a hipnózisba 2. rész
Bevezetés a hipnózisba 3. rész
Bevezetés a hipnózisba 4. rész
foto:Freedigitalphotos.net/"Young Girl Blowing Nose" by David Castillo Dominici
Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő minden cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése