Szent Iván éj (Június 24.) - Az év legrövidebb éjszakája

2012-ben június 24-re esik Szent Iván éjjele. A Nap mely a téli napfordulótól kezdve - látszólagos útján - folyamatosan egyre magasabbra emelkedik, nyár közepén, Szent Iván napján éri el pályája csúcsát. Ez a nap az év leghosszabb napja, tehát a legrövidebb éjszakával rendelkezik, amit már a kereszténység előtt is közös ünnepségekkel, tűzgyújtással, jövendőmondással, szerelmi mágiával ünnepeltek. A tűzgyújtás, a díszes kivilágítás egyfajta segítség a Napnak, hogy minél tovább pályája csúcsán maradjon, elárasztva éltető fényével a Földet. A néphagyomány úgy tartja, ezen a napon minden, és mindennek az ellenkezője is megtörténhet. A Nap miután ezen a napon elérte a csúcspontot, újra hanyatlani kezd és a fényesség utat enged a sötétségnek. Ez az éjszaka tehát kiemelkedő fontosságú. Számos északi országban ez nem csak vallási, hanem nemzeti ünnep is.

Az ünnep eredete

Az ünnep még a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza, egészen az első emberekig, akik szoros összhangban éltek a természettel. A tűznek akkoriban kiemelkedően fontos szerepe volt, amihez a világosság, a remény, a tisztaság és a szerelem fogalmait kötötték. Az északi népek ekkor a Föld és az Ég örök nászát ünnepelték. A kereszténység - számos egyéb pogány ünneppel egyetemben – a napfordulók ünneplését is átvette a régiektől, azonban a tűz gyújtást, tűz ugrást és a különböző szerelmet elősegítő varázslatokat nem tudta háttérbe szorítani. A keresztény naptár ehhez a naphoz Szent János születésnapját társítja, az ünnep mégis Szent Ivánként ismert, mivel az Iván név a régi magyar nyelvben az Ivános, Jovános alakból származik, illetve a János név szláv formájából.

Szent Iván napi hagyományok

Ehhez a naphoz kötik többek között a páfrány virágzását, aki pedig talál egy ilyen virágot, azt hamarosan nagy szerencse, boldogság és szerelem várja. Virágjának megszerzését a néphit lehetetlennek tartotta, mivel úgy gondolták, ha valaki mégis megtalálja, az ördög az utolsó pillanatban ellopja azt, mert nem akarja, hogy ezek a kivételes adományok földi halandót illessenek.

Ezen az éjszakán leszedett gyógynövények is mágikus erővel bírnak. Mivel az összes jó és rossz erő mozgásban van, nagyon kedvező az idő a varázslatok és mágiák végzésére.

Ezen a napon véget értek a mezei munkák és kezdődött a kaszálás ideje, ami előtt a szántóföldet körbejárták égő ágakkal, védelmet kérve a termésre. A kutakat és a patak partokat kitisztították és szépen feldíszítették az ünnepre. A János napi harmat is varázserővel bírt, hosszú életet és egészséget kölcsönzött fogyasztójának.

Az ünnep egyik szimbóluma a nyírfaág, amit a szerelmes férfi a kiválasztott lány ablakába helyezett. Nyírfaágat helyeztek a szépen kitakarított szobába is. A lányok különböző varázslatokkal próbálták megjövendölni ki lesz a párjuk.

A leginkább ismert szokás a tűzugrás. Aki átugrik az örömtűz fölött, örökké egészséges és fiatal marad. A gyermekek a tűzbe almát szórtak, cserébe egészséget reméltek. Aki gyermekáldást szeretne, annak érdemes a tűz mellett cseresznyét ennie.

Ez az ünnep elsősorban az örömé, amikor egy pillanatra köszönetet mondhatunk mindazért, ami jó és boldogságot hoz az életünkbe. Figyelmeztet az örök körforgásra, hogy éljünk a jelenben, és ne felejtsük, a Fény ugyanolyan fontos és szükségszerű, mint annak hiánya. Ha megéljük életünk ciklusait a jelenben, akkor igazán boldogok lehetünk - egy életen át.


Írta: Fejérvári Laura

Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll.