Pünkösd - a tavasz és a Szentlélek ünnepe

Eredete

Több hagyományra és vallási szokásra is visszavezethető Pünkösd ünneplése. Legelterjedtebb és legismertebb gyökere a keresztény valláshoz kötődik. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, és ez lett az Egyház születésnapja is. Húsvét után 50 nappal, (vagy 7 héttel) a Szentlélek kiáradásának ünnepe a Pünkösd. Vasárnap és hétfőn tartják az ünnep nyilvános részét, de összesen egy hétig tart maga a Pünkösdi ünnep.

A keresztény vallás írása szerint Jézus feltámadása után megígérte az embereknek, hogy elküldi hozzájuk Isten szent szellemét, ezzel jelképezve az Atya és a Fiú szeretetének kiáramlását az emberekre. Ez a szeretet áradt Jézus tanítványaira és az apostolokra a Szentlélek eljövetelekor. A bibliai leírás egy hirtelen érkező zúgó szélről és tűzről számol be, ahogy megérkezik a Szentlélek és átjárja a jelenlevő tanítványokat és apostolokat. A Bibliában erről a próféták is beszélnek, még Jézus születése előtt, illetve Keresztelő Szent János is jövendölte, hogy Jézus az embereket Szentlélekkel és tűzzel fogja megkeresztelni.

A Szentlélek jelképe a galamb, mert amikor Jézust megkeresztelték, akkor galamb szállt a vállára, ezzel jelezve, hogy a Szentlélek belé költözött.

Zsidó vallási alapja is van a pünkösdi ünnepnek, csak nem a Szentlélek eljöveteléhez kötik, hanem az első kenyér ünnepének tartják. Neve Shavuot. Az egyiptomi kivonulás ünnepe után számított 50. napon tartják. A jelképei – a keresztények jelképeihez hasonlóan – a szélrohamhoz hasonló zúgó hang és lángnyelvek. A zsidók szent írásában a történet szerint a zúgó szél és a lángnyelvek megjelenésekor az emberek megteltek a Szent Szellemmel.

Az ünnep görög változata is létezik, ennek elnevezéséből származtatják a magyar pünkösd kifejezést is, mert a görög pentékoszté – vagyis 50. hasonló hangzású, mint az ünnep magyar neve.

Pünkösd magyar vonatkozásai

A magyar kultúrkörben is többféle eredete van, az egyik egy tavaszköszöntés, a római Flora istennőt köszöntötték, aki egyfajta termékenységi istennő volt. Ebből ered az ünnep korabeli elnevezése a florália. 

A májusfák leszedésének is ezt az időpontot választották, és tánccal, evéssel ünnepelték a tavaszt, az életet. Ugyancsak az év ezen szakaszára jutott az a fajta tavaszköszöntés, amikor zöld ágakat, bodzavirágot, jázminvirágot és pünkösdi rózsákat tűztek a kerítésekre.

A legismertebb népszokás azonban a pünkösdi király választása, ami szinte kivétel nélkül mindenhol megjelenik a magyarok lakta régiókban. Ennek egyik része egy ügyességi verseny, amit a középkor óta rendeznek pünkösdkor. A versenyben legügyesebb fiatal fiú, férfi lett a pünkösdi király, aki egy héten át vezethette a többi legényt, ingyen ihatott a kocsmában, és az összes akkor tartott esküvőre, mulatságra is hivatalos volt. A királyi cím egy hétig volt érvényben, de volt, ahol akár egy évig is élvezhette tulajdonosa a vele járó kedvezményeket.

A köznyelvben jelzővé is vált a „pünkösdi királyság” szókapcsolat, a rövid ideig tartó sikereket nevezik így.

A pünkösdi királynéjárás a lányok által előadott ünnepi énekek és táncok voltak. Négy nagyobb lány és egy kisebb jártak a faluban a házakhoz. A magasabb négy lány egy kendőt tartott a kislány fölött úgy, hogy a kendő sarkait fogva feszítették ki. Ez a menet járt házról-házra és pünkösdi dalokat énekeltek, melyek jókívánságokról szóltak, közöttük a bőséges termésről is. Egyes helyeken ez a szokás úgy módosult, hogy az öt lányt kísérte a falu többi lánya is, együtt énekeltek, és a házaknál adományokat is kaptak.

Az adománygyűjtésre pünkösdkor más szokások is kialakultak, például a törökbasázás, a rabjárás vagy a borzajárás, ahol a fiúk járták a házakat, énekeltek, táncoltak és tojást vagy pénzt kaptak ajándékba.

Manapság a népszokásokat inkább csak a hagyományőrző csoportok tartják életben, azonban van egy, már a XV. században is létezett szokás, ami komoly szerepet tölt be napjainkban is. Ez a Csíksomlyói búcsú, ami gyakorlatilag egyfajta évenként megtartott zarándoklat és találkozó azok számára, akik a magyar kultúrát és hagyományokat tisztelik és fenn kívánják tartani. Az egyik legismertebb Mária-kegyhely található Csíksomlyón, ahova már pünkösd szombatján megérkeznek a zarándokok, és a kegytemplomban celebrált istentisztelet után vonulnak át a két Somlyó-hegy völgyébe, ahol koncerteket és hagyományőrző bemutatókat tartanak. 

Írta: Bogdán-Körmöczi Júlia

Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll.