Az ünnep eredete
Idén április 6-án van telihold. Ez önmagában nem is olyan
érdekes információ, hiszen holdtölte minden egyes hónapban van. Ez a telihold
mégis különleges, mert a rá következő vasárnap húsvét vasárnapja, amikor is
kezdetét veszi a húsvét. A keresztények ekkor Jézus kereszthalálát (nagypéntek)
és feltámadását (húsvétvasárnap) ünneplik. A húsvétot megelőzi a 40 napos böjt,
amikor Jézus a sivatagban böjtölt.
Ez az ünnep ún. „vándorünnep”, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség
utáni első vasárnap, húsvét vasárnapja. Ez azt jelenti, hogy március 22. és
április 25. közé esik, idén április 8-ra, 2013-ban március 31-re. A húsvét
egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is,
amelynek elemei szintén az újjászületés és a természet ébredése.
A húsvét héber neve „pészah”, ez az elkerülés és kivonulás
ünnepe. A bibliai tíz csapás közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, mely
izrael fiait elkerülte, mert házaikat megjelölték a bárány vérével. Ez után a
fáraó elengedte a rabszolgaként tartott zsidókat, és szabadon távozhattak, kivonulhattak
Egyiptomból. A húsvéti bárány motívumát a keresztények is átvették: Jézus a
bárány, aki vérével megváltja az emberiséget vétkeitől. A húsvéti bárány
szerepe Magyarországon egyre csökken, de a mediterrán országokban, ahol a
gasztronómiában hagyománya van a birka és bárányhúsnak, húsvétkor a lakoma
elengedhetetlen részét képezi. Magyarországon a bárányt felváltotta a húsvéti
sonka.
Nyuszi, tojás, locsolás
Mindenki számára legismertebb talán a húsvéti locsolkodás.
Eredete a pogány időkig nyúlik vissza, amikor is megvesszőzték vagy
meglocsolták a lányokat friss vízzel, hogy így maradjanak, üdék, és
termékenyek. Cserébe leginkább tojást illik adni, amit a fiúknak érdemes
eltenni, majd bizonyos idő után megnézni. Az a tojás, amelyik az idő múltával a
legszebb marad, mutatja a lány szerelmének tartósságát. A tojásfestés szokását
az Európába visszatérő keresztes lovagok hozták magukkal, de eredete egészen a
perzsa időkig nyúlik vissza. Ők használtak először a tavasz megünneplésére
színezett tojásokat. Érdekes, hogy a tojás újjászületést és termékenységet
szimbolizáló motívumait azon északi népeknél is megfigyelhetjük, akiknél
hagyományosan nem jellemző a baromfitartás. Ők tavasz érkeztekor az erdőben
fészkelő madarak tojásait gyűjtötték össze.
Húsvét elmaradhatatlan része a húsvéti nyúl, szerepe szintén
az újjászületés szimbolizálása. Az egyik vízözönnel kapcsolatos történetben
olvashatjuk, hogy nyúl mentette meg az állatokat, amikor Noé bárkája léket
kapott, mégpedig úgy, hogy betömte azt a farkával, ezáltal minden állat
megmenekült.
Húsvéti babonák
- Nagypénteken tilos volt kenyeret sütni, mert féltek, hogy kővé válik.
- Tilos volt az állatokkal foglalkozni, és mosni, mert aki az így mosott ruhát viselte, villám sújtotta.
- Aki aznap még hajnal előtt friss vízzel mosakodott, elkerülték a betegségek.
- A húsvéti ételek maradékainak az emberek varázserőt tulajdonítottak. A húsvétvasárnap megáldott kalács morzsáit a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, a sonka csontját a gyümölcsfákra aggatták, bőséges termés reményében.
- Ahhoz, hogy egész évben szerencsénk legyen, húsvétkor feltétlenül új ruhát kell viselnünk.
Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése