Májusi hagyományok

Májusfa állítás és a Fagyos szentek

Májusfa

Májusfa - Éjjel a szeretett lány kapujához állították a fiatal fiúk

A májusfa állítás szokása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában még ma is jelen lévő népszokás. A magas sudár fák állításával és díszítésével a fiatalok a természet újjáéledését ünnepelik. A fiatal fiúk csoportba szerveződve állították a kiszemelt lánynak. Az éjszaka leple alatt a kerítéshez rögzítették a karcsú fát az udvarló legény vezetésével, amit aztán színes szalagokkal, néhol étellel-itallal díszítették. A fát egész éjjel őrizni kellett. A lánynak, aki a fát kapta ez igen nagy megtiszteltetés volt, cserébe illett megvendégelni a legényeket. A két világháború között divatba jött a szerenád is, amit a lánynak egy gyertya megnyújtásával illett fogadni. Nem ritkán a fa állítását mulatság követte körbe táncolták a fát, vetélkedőket, ügyességi versenyeket szerveztek, így ünnepelve a tavasz érkezését. Egyes vidékeken szokás a májusfamászás is, melynek fő célja a fa tetejére rögzített ital megszerzése. Végül pedig a fa ledöntését újabb mulatság és tánc követte.

Körtánc a májusfa körül

A szokás eredete a középkorba nyúlik vissza, Magyarországra a mai Németország területéről került. A bajor falvak legnagyobb büszkesége volt a májusfa, melyet április 30-án, a falu főterén állítottak fel. A megfelelő fa kiválasztása és kérgének lehántolása a férfiak feladata volt. Állítás után itt is szalagokkal, virágfűzérrel díszítették azt, tetejére koszorút helyeztek. A korona volt hivatott megőrizni és védeni a fát, mely a termékenység és a szabadság jelképe is volt egyben.

A középkori angol falukban is állítottak májusfát, egymással versenyezve kié a nagyobb. Az állítást itt is tánc és vigasság követte.

Manapság egész Európában találkozhatunk a nagyobb falvak és városok főterén szépen feldíszített májusfákkal, mely a közösség erejét és összetartását szimbolizálja, valamint a tavasz beköszöntét is jelzi.

Fagyos szentek

Szervác, Pongrác, Bonifác - a fagyos szentek

“Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz!” tartja a mondás. Talán nem is alaptalanul, hiszen, május 12., 13., 14., Pongrác, Szervác, és Bonifác, vagyis a fagyos szentek napjai. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy az amúgy általában elég enyhe májusi idő hirtelen lehűl, (éjszaka akár fagypontig is) a hazánkba beáramló hideg sarkvidéki légtömegek hatására. Valójában e három szent életű férfi halálra fagyott, hogy megvédje keresztény hitét, innen ered a fagyos szentek elnevezés. A néphagyomány ide sorolja még a Zsófia-napot is, amely szintén fagyot hozhat. Ezért ajánlott a kényesebb zöldségeket pl.: uborka és bab, Zsófia- nap után elvetni, mert akkor kevesebb az esély rá, hogy elfagy a termés. A fagyos szenteket azonban még a kevésbé kényesebb növények is megsínylik.

Szorosan ide kötődik még május 25-e Orbán napja. Orbán a kocsmárosok és a bor védőszentje, ezért számtalan hagyomány kötődik hozzá. Megfigyelték, hogyha ezen a napon esik az eső akkor savanyú lesz a bor, viszont édes ha tiszta az idő. Hosszú távú időjárási megfigyelést is tehetünk ezen a napon: amilyen az idő aznap, olyan lesz az ősz.


A cikket írta: Fejérvári Laura